|
A Microsoft Infrastruktúra Optimalizációs Modell kialakítása során felhasználásra kerültek az iparág bevált módszerei, a Microsoft nagyvállalati ügyfélkörében szerzett tapasztalatok, illetve alapul szolgált a Gartner infrastruktúra-érettségi és az MIT architektúra-érettségi modellje. Az infrastruktúra-optimalizációs modell megalkotásával a Microsoft egyik fő célja az volt, hogy létrehozza az érettség mérésének egy olyan keretrendszerét, mely könnyen használható a technikai lehetőségek és az üzleti érték mércéjeként. Az üzleti hatékonyság infrastruktúra optimalizációs (BPIO) modell a technológiák olyan teljes halmaza, mely az ügyfelek üzleti életének összes területén segít korszerűsíteni a tartalom, az adatok és eljárások kezelését. A modell segít, hogy az emberek közös munkáját egyszerűbbé, az eljárások és tartalmak kezelését hatékonyabbá tegyük, valamint lehetővé teszi az üzlet egészére illetve az üzlet mögötti tényekre rálátást, miközben az IT válaszképessége javul és az üzleti stratégiára gyakorolt hatása növekszik. A BPIO modell ugyan önmagában is használható, de természetesen nem választható el a CoreIO és APO infrastruktúra optimalizációs modellektől, hiszen mindhárom ugyanazon cég ugyanazon informatikai infrastruktúrájáról szól. A 3 modell más-más nézetét adja egy cég IT infrastruktúrájának, illetve üzleti folyamatainak, ezért javasolt ezek együttes használata. Míg a CoreIO modell az alapinfrastruktúra felől, addig a BPIO a folyamatok oldaláról közelíti meg a költséghatékony üzemeltetést, valamint a fejlődés, fejlesztés lehetőségeit. - BPIO - CoreIO A modell gyakorlati használatának első lépése az, hogy felmérjük, a modell mely érettségi szintjénél tart jelenleg a szervezet. Az érettség jelenlegi szintjének meghatározása után a modell alapján kialakítható a következő szintre továbblépés ajánlásait és lehetőségeit leíró terv.
|
Infrastruktúra optimalizálás
